Sanctum – Szentendre

VENDÉGEK:
Petőcz András író
Balogh István Vilmos képzőművész
Tzortzoglou Jorgosz festő, szobrász, zenész

Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni az alkotomuveszet@petofiugynokseg.hu címen lehet.

SANCTUM – A sanctum jelentése saját szoba, szentély. A Szentendréről induló, mára országos népszerűségre szert tett, a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében megvalósuló összművészeti programsorozatban Juhász Anna Prima-díjas irodalmár és meghívott művész vendégei arra keresik a választ, hogy miképp reagál egymásra a kép, a hang és a szó, és miként ihletik meg jelen korunk történései és a természet átalakulása a kortárs alkotókat. Van létjogosultsága a sanctumnak művész vendégeink életében? Működik az alkotáshoz kapcsolva? Van rá szükség? És vajon mit rejt a titkok kapuja a trialógus vendégeinél?
A beszélgetés során ezúton is a művészet olyan megrendítő pillanatait keressük, ami révén közelebb kerülhetünk saját magunkhoz, és ha ez egyáltalán lehetséges, néhány pillanatra a világ megértéséhez is.

A program a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Szentendrei Régi Művésztelep szervezésében valósul meg.

András József Attila-díjas, Márai Sándor-díjas és Magyarország Babérkoszorúja díjas író, költő, szerkesztő. 1986-ban diplomázott az ELTE magyar-történelem szakán. 1981 és 1983 között a Jelenlét című folyóirat vezető szerkesztője. 1983-ban underground művészeti egyesületet és szamizdat lapot alapít, Médium-Art néven, alternatív művészeti akciókban vesz részt. A nyolcvanas években csatlakozik az avantgarde párizsi köréhez, nemzetközi költészeti fesztiválokon szerepel, reprezentatív vizuális költészeti antológiát állít össze. 1990-1992-ig a párizsi Magyar Műhely egyik felelős szerkesztője. 1996-98-ig, illetve 2006 januárjától a Magyar Könyv Alapítvány egyik kurátora, 2002-től a Magyar P.E.N. Club alelnöke.

Balogh István Vilmos, Steven Balogh, született Balogh István Vilmos kezdeti magyarországi alkotótevékenységének első szakaszát a hetvenes évek közepétől a performance, a concept és a body art hagyományából építkező megközelítés jellemezte. Konceptuális jellegű grafikáiban az információ manipulálásának lehetőségét, tartalmának hitelességét kérdőjelezi meg. A szövegek, szövegtöredékek és a talált mondatok átfestése, roncsolása, eltakarása új tartalmat ad műveinek. Fotó alapú munkáiban – legyen az performanszainak vagy body art akcióinak dokumentációja – szintén megjelenik a felület roncsolása, átfestése. 1978 óta a szentendrei Vajda Lajos Stúdió tagja. Az 1980-as évek elején jelentős figuratív műveket alkot, melyek kiemelkedő darabjait a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum és a váci Tragor Ignác Múzeum gyűjteményében találhatjuk. 1986 óta New Yorkban él és alkot. Műveit jelentős nemzetközi gyűjteményekben őrzik.

Tzortzoglou Jorgosz,1995 óta Szentendrén él családjával. Képzőművészként mestereinek Kárpáti Tamást és Nagy Gábort tekinti. Rendszeresen alkot, sokat dolgozik, motívumokat gyűjt – a görög szigeteken, az Onassis Alapítvány támogatásával pedig Tinoson dolgozott. Lenyomatokat készít – antik kövekről, székely kapukról, tinos-i galambdúcokról. Geometrikus elemekkel átszőtt lírai absztrakt képeket fest, ember és tárgyak nélküli képeket. A krakkói zsidó temetőben sírkövek motívumait menti el magának, melyre később Kurtág György egyik művének, a Kafka-töredékeknek kotta részlete kerül. Kortárs zeneművészekkel dolgozik együtt, így kerülnek kották, világhírű zeneszerzők – Kurtág, Penderecki, Stockhausen, Eötvös Péter – által dedikált, felrajzolt kották a geometrikus alapokra.Szívesen kísérletezik a fotográfia technikájában rejlő lehetőségekkel. Zenészként a Balkan Fanatik együttes frontembere.