Sanctum – Szentendre

VENDÉGEK:
Krizbai Sándor Aleksz, festőművész
Novotny Tihamér, művészeti író
Szabó Sándor, muzsikus, zeneszerző, zenekutató
Házigazda: Juhász Anna, irodalmár

Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni az alkotomuveszet@petofiugynokseg.hu címen lehet.

SANCTUM – A sanctum jelentése saját szoba, szentély. A Szentendréről induló, mára országos népszerűségre szert tevő, a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében megvalósuló összművészeti programsorozatban Juhász Anna Prima -díjas irodalmár, és meghívott művész vendégei arra keresik a választ, hogy miképp reagál egymásra a kép, a hang és a szó, és miként ihletik meg jelen korunk történései és a természet átalakulása a kortárs alkotókat. Van létjogosultsága a sanctumnak művész vendégeink életében? Működik az alkotáshoz kapcsolva? Van rá szükség? És vajon mit rejt a titkok kapuja a trialógus vendégeinél?
A beszélgetés során ezúton is a művészet olyan megrendítő pillanatait keressük, ami révén közelebb kerülhetünk saját magunkhoz, és ha ez egyáltalán lehetséges, néhány pillanatra a világ megértéséhez is.
A program a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Szentendrei Régi Művésztelep szervezésében valósul meg.

Krizbai Sándor Aleksz festőművész 18 éves korától tudatosan készült a művészeti pályára. Marosvásárhelyen művészeti alapképzéseken vett részt, majd bekapcsolódott az 1975-ben megalakított Apolló Kör munkájába. Ez a progresszív alkotókör a MAMŰ Társaság – a 70-es évek közepén megalakult avantgárd művészeti csoport – elődje volt. Ettől kezdve rendszeresen részt vett Erdély és Románia kortárs művészeti tárlatain. Mesterének Nagy Pál és Baász Imre erdélyi festőművészeket tartja. 1972 és 1981 között kilencszer felvételizett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolára, ahová politikai okból nem vették fel: nézetei miatt a Securitate megfigyelése alatt állt. 1983-ban áttelepült Magyarországra, ugyanebben az évben felvételt nyert a Művészeti Alapba és a Vajda Lajos Stúdióba. 1985-től Szentendrén él, 1987 óta tagja a Szentendrei Grafikai Műhelynek. 2011-ben megalapította a Tájmisztika – később Földmisztika – Csoportot, amelynek célja a Kárpát-medence kulturális és szellemi hagyományának feltárása és művészi dokumentálása. 2014 óta a Szentendrei Régi Művésztelep tagja. A festészet és grafika mellett animációval és intermédiával is foglalkozik.

Novotny Tihamér művészeti író, a Kortárs képzőművészeti rovatának szerkesztője, az Értékhalászat című kötet szerzője. 2020-ban a Magyar Művészeti Akadémia életút-díjában részesült. Mindig is fontosnak tartotta az értékközpontúságot – az emlékezést, az elfelejtett életművek felszínre hozását, valamint az értékteremtést. Krizbai Sándor festői életművének ismerője: elemzése szerint Krizbai, „megszabadulva a felhasznált anyagok hagyományosan tiszta, egynemű alkalmazásától, sajátos ízű, kevert eszközrendszert teremtett magának. Szürenon festő, aki a szürrealizmust és a nonfigurációt keveri, egyesíti képein.

Szabó Sándor muzsikus, zeneszerző, zenekutató alkotásait az ősi keleti hagyományok mellett a kortárs klasszikus muzsika, a népzene és a jazz is formálta. Fő hangszerén a gitáron kívül számos keleti hangszeren játszik, mint a guzheng, esraj, baglama, swarmandal, perzsa lant. Egyéni hangvételű játékával, jellegzetes hangzásával és kompozícióival mára a nemzetközi akusztikus gitár világának elismert magyar művésze lett. Rendszeresen koncertezik Európában az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban, Koreában, Dél-Amerikában, Ausztráliában, Indiában és Közép-Ázsiában is. Független zenekutatóként a magyarok őseinek zenéjét kutatja és ezzel keleti zenei körökben is elismerést vívott ki. 2011-ben megjelent első könyve a Zene metafizikája, 2015-ben a második könyve Zenélő Őskelet címmel, majd 2017-ben a harmadik, a Zenebölcseleti elmélkedések című tanulmány kötete. Koncertjei mellett előadásokat is tart a keleti zenéről szerte az országban. Programjának különlegessége, hogy az előadás témáit keleti hangszereken illusztrálja, majd egy koncerttel fejezi be.